Youtuber etika: a szürke ötven árnyalata

Az átlagos YouTube néző egyre gyakrabban figyelhet fel arra, hogy kedvenc youtubere gyanúsan lelkesen mesél egy játékról, majd átnézve a videó alatt levő szövegdobozt, keserű szájízzel állapítja meg, hogy a videó egy promóciós kampány része.

Egyesek a videó elején közlik, mások elhallgatják, de a youtuberek kiadók általi fizetése egyre elterjedtebb jelenség. Felmerülhet a kérdés mikor látunk egyáltalán őszinte véleményt, kiben bízhatunk meg?

Sok megválaszolandó kérdés merül fel: Mennyiben felelősek ezért a játékfejlesztők és mennyiben a youtuberek? Milyen jogi szabályozások vonatkoznak rájuk? Milyen etikai rendszer alapján működnek? Egyátalán mi az, hogy „youtuber”?

Vizsgáljuk meg a kérdést fejlesztői és videókészítői szemszögből:

A Gamasutra felmérése szerint, a megkérdezett 325 játékfejlesztő közül csupán 1,5% fizetett fix összeget egy videóért, és 2% fizetett részesedést a játék eladásai alapján. A fejlesztők 19%-a gondolkozott el azon, hogy fizetne a jövőben fix összeget illetve 11%-a fizetne részesedést eladások alapján. Hosszú távon tehát elterjedtebbé válhat a youtuberek reklámközvetítőként való használata.

Továbbá a megkérdezett játékfejlesztők 14%-ától kértek fix összeget és 13%-ától részesedést a youtuberek az eladások alapján azért cserébe, hogy foglalkozzanak játékukkal.

A youtuberek szemszögéből vizsgálva: az 5000 feliratkozónál nagyobb csatornák 26%-a kapott már pénzt fejlesztőktől azért cserébe, hogy foglalkozott játékukkal. A youtuberek csupán 64%-a tartotta nem etikusnak ezt a gyakorlatot.

Jogi szempontból is eléggé zavaros a probléma. Az USA fogyasztóvédelmi szabályozása szerint minden youtuber köteles nézői tudtára hozni, ha egy videóért pénzt kapott cserébe. A szabályozás sajnos eléggé szabadon fogalmazza meg ennek a módját. Gyakorlatilag elég, ha csak a videó alatt található szövegdoboz legalján apró betűvel odaírja, hogy sponzorált-e a tartalom.

Etikai szempontból is szürke-zónában van a kérdés. A youtuber mint jelenség nagyon újszerű, nem nevezhető egyértelműen hivatalos sajtónak, de reklámközvetítőnek sem. Nem kötik őket egyértelműen a sajtóval szemben megfogalmazott etikai elvárások, de véleményük sokat nyom. Ha egy játék például PewDiePie csatornáján megjelenik, az látványosan növelheti az eladásait. Ezt az alábbi grafikon[2]: is szemlélteti.

A probléma abból fakad, hogy elmosódnak a határvonalak egy youtuber esetében. Mit várhatunk el PewDiePie-tól? Ki ő? Let’s player, kritikus, személyiség, vagy „bro”? Persze nem mond véleményt, nem kritizál, csak játszik, és jól érzi magát, de ez nem a véleménynyilvánítás egy formája? Nem befolyásolja nézőit ezzel is?

Sok megoldatlan probléma maradt még a témában. Egy biztos, a fizetett youtube videók száma a jövőben csak nőni fog. A legfőbb kérdés az, hogy mi, a fogyasztók mihez kezdünk ezzel?

Amennyiben érdekel a téma javaslom a lentebb említett cikkeket, illetve Totalbiscuit releváns videóit.

[1] forrás: http://www.gamasutra.com/view/news/221177/Are_developers_actually_paying_for_YouTuber_and_press_coverage.php illetve http://www.gamasutra.com/view/news/219671/Pay_for_Play_The_ethics_of_paying_for_YouTuber_coverage.php

[2] Forrás: http://www.gamasutra.com/blogs/HowardTsao/20140626/219785/Guns_of_Icarus_Online_PostMortem__Epilogue_How_Youtube_Steam_and_Our_Players_Got_Us_This_Far.php